A dohányzás abbahagyása hogyan befolyásolja a testet, Dohányzás – Wikipédia

A dohányzás élettana és patológiája A nikotin a legelterjedtebb pszichoaktív drog függőség és súlyos méreg: koncentráltan 20—60 mg-ja halálos. A nikotint belélegezve 7 másodpercen belül eljut az agyba, ahol látszólag javítja a koncentrálóképességet, oldja a szorongást. A nikotin emeli a pulzust és a vérnyomást, fokozza a gyomorsavtermelésta cukoranyagcserét, a májműködést is. A dohányzás első alkalommal kellemetlenségekkel jár: hányás, verejtékezés, gyengeség, fáradékonyság, émelygés stb.

Azonban későbbi alkalmakkor látszólagosan kellemes lehet, például az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére. Az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést. A dohányzás mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát átmenetileg segítheti.

A dohányzással párhuzamban évek során kialakuló reflexek megnyugtatóan hatnak, csökkentik az idegességet, de ezek egyben a leszokás legnagyobb akadályai is.

Ez történik a testünkkel, ha abbahagyjuk a dohányzást

A nikotinnál, dohányzásnál tapasztalt "kedvező hatások" miatt a megrögzött dohányosok nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről, amelyek elhagyása kellemetlen kiesési idegességi tünetekkel, valamint az esetek egy részében az étvágy fokozódása miatt testsúlynövekedéssel jár.

A nikotin a sejteken az ún. Ezek a nikotin receptorok a központi idegrendszer sejtjein, a vegetatív idegrendszer dúcaiban és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában találhatók. A nikotin depolarizálja a sejtmembránt, előidézve ezzel a sejt aktiválását. Normális, élettani körülmények között az acetil-kolin nevű jelátvivő anyag is ezeken a nikotin receptorokon keresztül fejti ki a központi és a vegetatív idegrendszer sejtjeire gyakorolt módosító hatását.

A nikotin, először a sejtek túlműködését, később, a sejtek gátlását idézi elő. Élettani szempontból a nikotinnak elsősorban a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása jelentős, mivel a leírt módon először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert. Nikotin hatására fokozódik a kolinerg pályák aktivitása, és kimutathatóan növekszik a központi idegrendszerben az opioid peptidek, valamint a katecholaminok elválasztása.

Ezen a módon hat a nikotin a pszichére, a lelkivilágra.

72 óra múlva

A nikotin és a dohányzás így befolyásolja agyunk működését és magatartásunk szerveződését. Dohányzók szubjektív beszámolói és objektíven mérhető kísérletek alapján a nikotinnak ismert a szorongásoldó hatása, kedélyjavító hatása kontrollálható testsúly érzete, koncentrációs képesség fokozódása és a pszichés függőség kialakítása.

A nikotin nagyon erős méreg, a dohányos által naponta elszívott adagok a halálos dózis sokszorosát tartalmazzák, azonban rövid féléletideje és a krónikus fogyasztása során kialakult tolerancia, megszokás miatt cigaretta szívásával csak nagyon kemény munka árán lehetne elérni a halálos letális értéket.

A nikotin mérgezés tünetei az általános szimpatikus hatásban jelentkezik: szapora pulzus, magas vérnyomás, stressz-hormonok kiáramlása, hányás, hasmenés, szédülésémelygés, fülzúgás. A szimpatikus aktivitást rövidesen sokk, majd a keringés-összeomlása követi. Ha nem áll be a halál, a nikotin hamar lebomlik, és a beteg állapota rendeződik. Mérgezés általában balesetként, ritkán kriminális vagy öngyilkossági szándékból következik be.

A dohányzás számos halállal végződő betegség kialakulásában játszik szerepet.

A dohány égése során egyéb égéstermékek mellett széndioxid CO2 és szénmonoxid CO is keletkezik, mely a füst leszívásakor a tüdőbe kerül. A szénmonoxid a vér oxigénszállító hemoglobinjához szor jobban kötődik, mint az oxigén. Az egész testre kiterjedő oxigénhiány a központi idegrendszerben többek között koncentrációs zavarokban mutatkozik. A dohány égése során ciánhidrogén is keletkezik.

• Dohányzás kórtana
• A dohányzás és a derékbántalmak kapcsolata
• A dohányzás befolyásolja, hogy milyen hosszú lesz az élete.
• Ilyen a testünk, ha leszokunk a dohányzásról - HáziPatika
• Nem tudok abbahagyni a dohányzást fogantatás előtt
• Hogyan károsítja a dohányzás a testünket? | beckekszer.hu

A a dohányzás abbahagyása hogyan befolyásolja a testet legfőbb hatása a légutak kéményseprőjeként működő csillós hengerhám  aktivitását csökkenti. Ez krónikus náthá t, krónikus arcüreggyulladástgaratgyulladást eredményez. A nitrogén tartalmú szerves anyagok égésekor - ezek közé tartozik a nikotin is - nitrogénoxidok keletkeznek.

A dohányfüstben több nitrogénmonoxid található, mint nitrogéndioxid.

Ilyen a testünk, ha leszokunk a dohányzásról

A nikotin egyrészt a hemoglobinhoz kötődve gátolja az oxigénszállítást, másrészt a tüdő nyálkahártyáján irritáló salétromsavvá alakul. A nitrogénoxidok a dohányos köhögés legfőbb bűnösei. Ugyancsak ők a felelősek a rákkeltő nitrozaminok keletkezéséért is. Összesen mintegy 30 rákkeltő ágenst tartanak számon a dohányfüstben, de valószínű, hogy sokkal többen vannak, egyéb mérgező anyagokról nem is beszélve. A dohányzás abbahagyása hogyan befolyásolja a testet, további károsító hatást eredményez, hogy ma már a dohányfüst is szennyezett!

Elsőre talán furcsán hangzik, de igaz. Dédszüleink korosztálya még nem mérgezte magát annyira a dohányzással, ma viszont a növényvédőszermaradványok, és egyéb vegyi adalékanyagok is dúsítják a mérgező aerosolt. A dohányfüst további jellegzetes hatása, hogy a tüdőből a vérkeringésbe kerülve az erek, köztük a szív vérellátását biztosító koszorúerek szűkületét idézi elő.

Hogyan károsítja a dohányzás a testünket?

Az erek szűkülete miatt csökken a szervek vérellátása. Valószínűleg ezzel magyarázható az a jól ismert jelenség, hogy dohányosok teljesítőképessége és fizikai terhelhetősége elmarad hasonló korú nem dohányzók teljesítményéhez képest. Ha a dohányzással kapcsolatosan valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!

Vass Zoltán Szakrendelés: Szeged Kálvária tér Vass Zoltán:  Bejelentkezés:   06 , 06 email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll.

Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Találatok: Dr. Copyright © Fülspecialista. Minden jog fenntartva.