Abbahagytam a dohányzást, és elkezdtem kövérni

És ide az van írva, hogy jelentkezz kilenckor.

KARINTHY FRIGYES: ÚJ GÖRBE TÜKÖR

Tudod, hogy mi lesz ebből? Majd elmegyek, és megmondom, hogy álmos voltam. Álmos voltál. Hát csak menj el, azok ott várnak rád. Reggel abbahagytam a dohányzást óta együtt ül a tisztikar és borozgatnak.

Csodák Országa HÁTSÓ-EURÁZIA

Néha megszólal az egyik: "Ejnye, ejnye, ez a Spacsek, akit idehíttunk, még mindig nem jön. Biztosan elcsúszikált a szegényke. Hát, hát, azok vadásznak. Reggel kiküldik őket a hegyekbe, ott aztán vadászgatnak, összelövöldöznek egypár gazellát, délben aztán találkoznak valahol, megsütik, megeszik - aztán hajrá!

Hangulatcsináló novella Csokonai Vitéz Mihály vígjátékához, "Az özvegy Karnyóné"-hoz Az alispánnak még a hajdúja is öreg badacsonyit iszik ma, mert ma nagy nap van Csurgón.

Megint ki a hegyekbe. Pedig látod, nekem mégiscsak igazam van.

Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

A katonaság jelenlegi alakjában, régi szokásaival és intézményeivel nem felel meg a mi differenciált korunk igényeinek. Múltkor végignéztem egy gyakorlatot, és mondhatom, elszomorodtam azon a durvaságon, ahogy a vezényszavakat alkalmazzák.

Hiszen jól van, az ember megcsinálja azokat a dolgokat, amiket ott kell - de mi szükség van arra, hogy úgy kiabáljanak, és olyan hetyke hangon beszéljenek egy fővárosi emberrel, akit gyerekkorától arra neveltek, hogy mindenkivel udvariasan beszéljen, és ne tűrje, hogy vele udvariatlankodjanak. Ugyebár, minden háború célja a béke, amit általa elérünk.

FURCSA EMBEREK.

Márpedig kik a béke hivatásos őrei? A diplomaták, ugyebár, ők abbahagytam a dohányzást arra, hogy megvédelmezzék a békét. Mármost figyeld meg, hogy beszélnek a diplomaták. A diplomaták, ugyebár, csupa simaság és udvariasság.

A következtetés egészen világos: a háborút udvariassággal és elkezdtem kövérni simasággal kell elintézni, és a katonákat is erre kell edzeni és kiképezni. Gorombaságra nem kell képezni azokat a parasztokat, akiket a katonaság felhasznál, ahhoz értenek maguk is. És hogy képzeled ezt?

A vezényszavakat reformálni kell, ez az első. Hogy lehet így beszélni az emberrel? És hogy jön ahhoz a katonai nevelés, hogy engem tegezzen! Hát hogy kellene legyen ez a dolog? Úri hangon. Mi az, hogy a földre?

Ezt a jövő káplárja úgy fogja mondani: "Nagyon kérem az urakat, ha nem esik nehezükre, méltóztassanak lehetőleg sebesen elterülni fejjel előre a földön, kérem alássan! És képzeld csak, milyen hatása volna ennek a vezényleti nyelvnek egy háborúban: "Nagyon kérjük a nagyra becsült ellenséget, gondolja meg, mellkasi fájdalom megfázás Schopenhauer szerint a nemlét többet ér a létnél, és vonja le a konzekvenciákat.

Mire az ellenség így felel: "Ó, csak ön után! Hát csak szaladj most már a jelentkezőhivatalba, ahol nyilván meg fogják kérdezni, nem hatna-e jól elfinomult kedélyedre huszonegy napi magány.

Hősök Fuksz, harmadéves egyetemi hallgató, magyar-görög szakos bölcsész, hajnali fél öt órakor fölfelé pislogott és észrevette, hogy pirkad - az ég peremén rozsdavörösen derengett a világosság.

Fuksz, harmadéves egyetemi hallgató, magyar-görög szakos bölcsész, négy centiméterrel kijjebb és elkezdtem kövérni fejét a megfigyelő dekungból, ahol mint inspekciós töltötte az éjszakáit; visszafelé nézett, az árokban nem messze tőle hortyogtak még a katonák.

Szemben, néhány száz méternyire, változatlanul húzódott az ismert, ellenséges sánc. Legokosabb, ha előszedem a könyvet, már elég világos van, azt a fél órát átolvassuk. És Fuksz, harmadéves egyetemi hallgató, magyar-görög szakos bölcsész, kiráncigálta bródzakkjából a könyvet, megnyálazta az ujját, és felütötte ott, ahol tegnap este abbahagyta: a thermopylei ütközet leírása következett, eredeti görög nyelven, úgy, ahogy a klasszikus történetíró, már én nem tudom, hogy melyik, pergamenre vetette.

A HAZUGSÁG ÖL.

Eleinte dörzsölgette a szemét, pár perc múlva azonban belemelegedett, és a könyvhöz szokott emberek láttató képzelete odavarázsolta elé az egész jelenetet, a szorost, amin keresztülözönlik Xerxes hada, és Leonidászt. Fél óra múlva úgy érezte, mintha az egyetemi könyvtár csendes boltívei alatt ülne a kényelmes bőrszéken, előtte az asztal, tele könyvekkel, és ő megint elábrándozva mondaná magában: igen, ezek nagy idők voltak, az emberi test, az emberi bátorság, az egyén nagyszerű kultuszának fénykora - igen, a hősök.

Merengve eresztette ki mellkasi izomhúzódás a könyvet, és tétován nézett maga elé. Ekkor egy kicsit összerezzent: a pirkadó hajnal most már sárga hátteréből éles körvonalakban vált el egy magas, különös férfi alakja, ott ült pár lépésnyire a lövészárok szélén, és kifelé nézett.

Nehéz páncél lógott a nyakáról, és a fején kacskaringós, kürtős sisak. Fuksz nem lett volna görög-magyar szakos bölcsész, ha rögtön meg nem ismerte volna Leonidászt. Rögtön megismerte, és rögtön tudta abbahagytam a dohányzást a szép görög mondatot, amivel ilyen magas rangú katonát és félisteni hőst az ókorban megszólítani illett; már kezdte volna mondani, és elkezdtem kövérni különös, a mondat egészen másképp fordult, mint ahogy befejezni akarta.

Mely istenség vezérelte lépteidet e tájra, és nem tudod-e A hős lassan fordította fejét Fuksz felé. S Hellászom nyelvén szólítasz, ami jólesik nekem, de mégis azt hiszem, nem vagy görög: mert mit jelentsen a smirglizni szó, ha ugyan jól értettem, hogy sisakomról szólasz?

Vegye le gyorsan a fejéről, vagy bújjon be a dekungba, ide mellém. Hol az ellenség?

Hofmann úr egy keddi napon érkezett meg Romániából, a két kis leányával és azzal a csinos összeggel, a mely az építő-munkálatok befejezése után járt neki. A feleségét nem hozta magával; azt otthagyta, a földben. Szerdától szombatig, egész nap a nagyvállalkozóknál és az állami intézetekben szaladgált, hogy uj alkalmazást kapjon. Ez volt a legsürgősebb dolga; már rövid ideig se tudott tétlenül élni.

A másik árokban. Bújjon be gyorsan: decken! Ti csak remegjetek, nyúlszívűek, az árok fenekén, Leonidász majd megmutatja nektek, hogy kell elbánni a perzsa gazokkal. Fuksz egy kicsit elszégyellte magát, hogy így rendre utasították, és egy szép görög mondaton törte a fejét, amivel kiengesztelje a haragvót, amikor sivítva fúrta fejét az égbe valami, és fejük felett szétpukkant az első srapnel, és fehér felhő villogott. Most kezdődik a munka, nem lesz idő reggelizni se.

És Fuksz nagyot ásítva nyúlt a puskája után. A szomszédos fedezékekben is mozgolódni kezdtek a fiúk. Fuksz oldalt fordult, hogy tölténytáskájához férjen, és csodálkozva vette észre, hogy Leonidász ott abbahagytam a dohányzást mellette a földön.

1. Békés Megyei Hírlap, november ( évfolyam, szám) | Könyvtár | Hungaricana
2. Leszokni a dohányzásról, de néha
3. The Project Gutenberg eBook of Furcsa emberek by Zoltán Ambrus
4. OS Országos Sajtószolgálat
5. Békés Megyei Hírlap,
6. Hogyan segíti a zab a dohányzást?
7. Karinthy Frigyes: Viccelnek velem

A félisten eszelősen nézett Fukszra, és alig tudott elhebegni néhány szót. Még öt jön mindjárt.

• Melyben elmondatik a fiatal Krausz születése, ifjúsága és atyjával való beszélgetése.
• Miért nem tudja azonnal abbahagyni a dohányzást?
• Békés Megyei Hírlap, november ( évfolyam, szám) | Könyvtár | Hungaricana

Várjon, majd bekötöm, semmi az egész. Na, emelje fel egy kicsit a vállát, hogy a könyökét beköthessem. Csak emelje. És gyorsan visszakapta a könyökét. Viccelnek velem Írói pályámat nagy koncepciókkal kezdtem: Homérosz álnév alatt megírtam "Odüsszeia" című eposzomat, melyet az Akadémia dicséretre ajánlott.

Ezután prózában írt eposzt terveztem: az eposz hősét Jézus Krisztusnak neveztem el, és a róla írott könyvet Új Testamentomnak. A könyvnek igen nagy sikere volt, de nekem abszolúte semmi: az a furcsa dolog történt meg, hogy az eposzt valamelyik magyarázóm, egy történetíró, egyszerűen ellopta, és felhasználta Világtörténelem című művében egy helyen, ahol nem volt írnivalója - hősömet pedig, akit, úgy látszik, túl jól jellemeztem, készpénznek abbahagytam a dohányzást abbahagytam a dohányzást közönség, s máig is azt hiszik róla, hogy valósággal létezett; rólam a kutya se beszélt.

Más műfajokkal próbálkoztam, hogy megéljek. Dante álnév alatt megírtam és elkezdtem kövérni Isteni színjátékot, amit Messiás címen lefordítottak németre, abbahagytam a dohányzást lefordítottak magyarra: "A tyúkom vett egy új ruhát!

Később Shakespeare álnév alatt írtam néhány drámát, Schopenhauer és Kant álnevek alatt és elkezdtem kövérni értekezéseket is firkáltam, és Goethe álnév alatt néhány drámai költeményt. Kaptam egy levelet egy bogárgyűjtőtől, aki igen udvariasan megkért, küldjem be neki a birtokomban levő "Életbölcsesség" nevű ízeltlábút, mivel valaki figyelmeztette rá, hogy én is foglalkozom ilyesmivel, cserébe szívesen rendelkezésemre bocsát egy szép afrikai bársonycincért, amiből nálunk, Európában csak két példány van.

Ezek után felmentem a szerkesztőségbe, és ott hagytam egy cikket "Az akarat sokfélesége" címen. A szedő álmos volt, és a cikk ilyen címen jelent meg: "Vakaródzik a feleségem", azonkívül belül is volt néhány sajtóhiba. A cikk nagy feltűnést keltett, az emberek nevettek, és hamarosan kiderült, hogy egy egészen újszerű és hallatlanul mulatságos új humorista tűnt fel, aki mindent egészen furcsán és másképpen mond: tótágast állítja a dolgokat, és mindent megfordít és eltorzít.

Az utcán kezdtek mutogatni az emberek, meglökték egymást: Ni, mondták, ez a Kovácsik - megfordultak, és vigyorogva néztek utánam. Sikerem határozottan tüneményes volt.