Abbahagytam az ivást és a dohányzást unatkoztam, Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk?
Cillancs felfedezi a világot Cillancs unatkozott.
Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk?
A kertben élt a két testvérével meg a mamájával. Nyár volt, meleg Abbahagytam az ivást és a dohányzást unatkoztam, a kert gyönyörű volt, és Cillancs mégis unatkozott.
Ő volt a legkisebb, s vele senki se akart játszani. A nagyobbik testvére a lepkéket kergette elmerülten, a lepkék vidáman billegtették a szárnyukat.
A középső testvére meg állandóan aludt. Lustán fújta a kását, a horkolása betöltötte a kertet — úgy zümmögött, mint valami apró fűrész. A mamája a kedvenc helyén feküdt. Ő se játszott vele. Olyasmiket mondott neki, hogy három hónapos cica vagy, tanulj meg egyedül játszani!
Ilyen, amikor egy kávéfüggő hirtelen leáll a kávézással
Elég nagy vagy, ismerkedj meg a világgal. Cillancs megfogadta a tanácsot, ismerkedett a világgal.
A kert volt a világ, a nagy, gyönyörű, nyári kert! Először a fűvel találkozott, abból volt a legtöbb. A fű bársonyosan puha volt, ahogy óvatosan lépkedett benne a talpacskáival. A fűben nem csak lépegetni lehet, de hemperegni meg bogarászni is.
Cillancs hempergett és bogarászott.
Mikor már jól megismerkedett a bársonyos fűvel, találkozott egy bokorral. A bokor tetején gyönyörű, tűzpiros virágok nyíltak. Cillancs először lentről bámulta a tűzpiros virágokat, majd elhatározta, hogy közelebbről is megnézi őket. Nekirugaszkodott, kapaszkodott, majd keservesen nyávogva lepottyant a földre. Mássz fel olyan fára, aminek nincs tövise! Cillancs keresett olyan fát, aminek nincs tövise, s felmászott rá.
Azután egy másikra, azután egy harmadikra. Mikor már minden fára felmászott, búsan leült a fűbe, és megint unatkozott. Ahogy ott ült a fűben, kíváncsian nézte a házat. A ház a kert végében állt, és oda tilos volt bemenni.
Cillancs lopva körbepillantott — a mamája szunyókált, a középső testvére horkolászva aludt, a nagyobbik testvére elfutott egy pillangó után.
Abbahagytam az ivást és a dohányzást unatkoztam egy merészet, nekiiramodott, s besurrant a házba. Dobogó szívvel megállt a szoba közepén, és óvatosan nézdegélt. Milyen más volt itt minden, mint a kertben! Először is nem volt fű.
Fű helyett szép sárga padló volt, a padlón tarka szőnyegek. Azután nem volt fa, hanem asztal és az asztal mellett székek. Azután nem volt ég, hanem szép fehér mennyezet.
Ilyen, amikor egy kávéfüggő hirtelen leáll a kávézással
Nem volt nap, de volt egy szép nagy lámpa. A falakon ablakok voltak, de nem lehetett kilátni rajtuk, mert hatalmas, színes függönyök takarták. Azután nem volt szúrós rózsabokor, de volt egy nagy váza, tele virággal. Azután volt még valami, ami teljesen elbűvölte Cillancsot: a földön egy fonott kosár, s a kosárban színes pamutgombolyagok. Ez ám a játék!
Hogyan kerül Mirr-Murr, a kandúr, Slukk Ödön kabátzsebébe
Nem habozott egy percig sem, odaugrott a kosárhoz, ügyesen felborította. A színes gombolyagok kigurultak, pont a mancsához.
Először óvatosan pofozgatta, majd merészen nagyot csapott rájuk. A sárga gombolyag elgurult puhán, egészen a szoba sarkáig. Ahogy gurult, a dohányzásról való leszokás statisztikája kisebb lett. Cillancs ámulva nézte. Ez ám a fura labda! Gurulás közben elfogy!
Oriza-Triznyák
Azután a piros gombolyaggal gurigázott, azután a kékkel. Egyre bátrabb, egyre vidámabb lett. Hiszen olyan régen nem játszott már! És micsoda pompás játék ez a három gombolyag!
Egyedül is lehet velük játszani. És micsoda pompás hely ez a szoba! Bár nincs benne fű, nincs benne fa, és nincs benne több macska sem, mégis jókat lehet benne gurigázni. Az unalmat meg mintha elfújták volna!
Cillancs gurigázás közben elégedetten gondolt rá: Már nem unatkozom! Azután egy másik gondolat is motoszkált a fejében: Igaz, hogy egyedül vagyok. Igaz, hogy a két testvérem kint maradt a kertben. De az is igaz, hogy az egyik mindig alszik, a másik meg állandóan lepkékre vadászik!
Sokan vagyunk, de az a jó!
Elvetette a motoszkáló gondolatokat, s a sárga gombolyag után iramodott fürgén. Amikor utolérte, rácsapott a mancsával. A sárga gombolyag puhán gurult. Amikor utolérte, megint rácsapott. Egyszer csak egy nyitott ajtóhoz ért. Cillancs habozás nélkül belépett az ajtón. Fürkészve körülnézett. A másik szobában is tarka szőnyeg volt a padlón, székek, asztalok álltak rajta. Gombolyagok nem voltak, de volt valami, ami nagyon érdekesnek látszott.
Hogyan kerül Mirr-Murr, a kandúr, Slukk Ödön kabátzsebébe
Az asztalon egy nagy, vízzel telt üvegedény állt. Két szépséges, tarkabarka hal úszkált a vízben. Cillancs kíváncsian figyelte. A két hal is észrevette a bámészkodó kiscicát.
