Milyen betegségek szerepelnek a dohányzási listán, Mikor nem végezhető májátültetés?

A standardizált halálozási arány az EU-ban ban szinte valamennyi fő halálok tekintetében magasabb volt a férfiak, mint a nők körében. A halálesetek és a mögöttes halálokok összekapcsolása révén felmérhető a különböző konkrét betegségek és egyéb okok által előidézett halál kockázata. Teljes cikk Főbb statisztikai eredmények Az EU legfrissebb, halálokokra vonatkozó adatai a os referencia-időszakra állnak rendelkezésre.

Az elhízottak száma Nagy-Britanniában a duplája a dohányosokénak. A brit rákkutató szervezet Cancer Research UK adatai szerint a bél- a vese- a petefészek- és a májrák okai között gyakrabban szerepel az elhízás, mint a dohányzás. Számításaik szerint sok millió embernél nőtt meg a daganatos betegség kialakulásának kockázata a túlsúlyuk miatt.

A leggyakoribb keringéssel összefüggő halálokok ugyanakkor az ischaemiás szívbetegségek és a cerebrovascularis betegségek agyérbetegség. Az EUban ban lakosra vetítve halálesetet az ischaemiás szívbetegségek okozták. Az ischaemiás szívbetegségek tekintetében a standardizált halálozási arány Litvániában, Lettországban, Magyarországon és Szlovákiában volt a legmagasabb.

Ezekben az országokban a lakosra jutó halálozások száma és között volt ban. A skála terhesen strand végén Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia, Luxemburg, Olaszország, Görögország és Szlovénia található, ahol ban lakosra kevesebb mint ilyen halálozás jutott.

MDD Vényíró igénylő

Ugyanez volt a helyzet Liechtenstein, Norvégia és Svájc esetében. A tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében Magyarország számolt be a legmagasabb standardizált halálozási arányról A rák mindegyik uniós tagállamban jelentős halálok volt ban: minden lakosra átlagosan ezzel összefüggő halálozás jutott az EUban.

A gége rosszindulatú elváltozásai A gégerák, gégedaganat, carcinoma laryngis A gégerák egy aránylag ritka rákféleség. A rosszindulatú gégedaganat a leggyakoribb a A gége daganat férfiakon 10 x gyakoribb, mint nőkön, bár a dohányzási szokások változása miatt az USA-ban és Európában a nők között is egyre gyakoribbá válik a gégerák. Ha a beteg időben szakorvosi észlelésre kerül, akkor a gége rosszindulatú daganata viszonylag jól gyógyítható, a beteg gyógyulhat.

A rák leggyakoribb — lakosonként több mint 10 halálozást túllépő standardizált halálozási arányt eredményező — formája a légcső, a hörgő és a tüdő, a vastagbél, a szigmabél és a végbél találkozási pontja, a végbél, a végbélcsatorna és a végbélnyílás, a mell, a hasnyálmirigy, a prosztata, valamint a gyomor, a máj és az epevezeték rosszindulatú daganata volt.

Rákbetegségben Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában hunytak el a legtöbben — lakosra vetítve legalább an — ban; Lengyelországban, Lettországban és Dániában, valamint Szerbiában pedig e szinthez nagyon közeliek voltak a halálozási arányok.

A tüdőrák-eredetű standardizált halálozási arány ban Magyarországon volt messze a legmagasabb az uniós tagállamok között lakosra 90 halálozás ; ezt követte Lengyelország lakosra 69 halálozásDánia lakosra 67 halálozásHollandia és Horvátország lakosra 66 halálozás ; Szerbiában ugyancsak viszonylag magas volt a standardizált halálozási arány 71 halálozás lakosra vetítve.

A vastagbélrák standardizált halálozási aránya szintén Magyarországon volt a legmagasabb lakosra 54 halálozásemellett Horvátország lakosra vetítve 52 halálesetről, Szlovákia pedig lakosra vetítve 50 halálesetről számolt be. A légzőszervi betegségek jelentették a harmadik leggyakoribb halálokot az EUban Az EU tagállamaiban ban a keringési rendszer betegségei és a rák után a harmadik leggyakoribb halálokot a légzőszervi betegségek adták lakosra átlagosan 83 halálozás.

Hat új tünettel bővült a COVID tüneteinek listája

A halandóság leggyakoribb okai e betegségcsoporton belül a krónikus alsó légúti megbetegedések voltak, amelyeket az egyéb alsó légúti megbetegedések és a tüdőgyulladás követett. A légzőszervi betegségek összefüggésben vannak az milyen betegségek szerepelnek a dohányzási listán, mivel az e betegségek okozta halálozások túlnyomó többsége a 65 éves és annál idősebb népesség körében következik be.

Az uniós tagállamok közül a légzőszervi betegségek tekintetében a legmagasabb standardizált halálozási arányról az Egyesült Királyság lakosra halálozásÍrország lakosra halálozásPortugália lakosra halálozásDánia lakosra halálozás és Görögország lakosra halálozás számolt be.

Az öngyilkosságok esetében Ciprus és Görögország számolt be a legalacsonyabb standardizált halálozási arányról A külső halálokok kategóriájába többek között a szándékos önártalom öngyilkosság és a közlekedési balesetek okozta halálozások tartoznak.

Noha az öngyilkosság nem tartozik a vezető halálokok közé, és valószínű, hogy bizonyos tagállami adatok a ténylegesnél alacsonyabb értékek bejelentése miatt nem tükrözik a nikotin-függőség gyógyszerek Ár, ennek ellenére ezt a halálokot általában társadalmi szinten fontos problémák jelzőjének tekintik.

Az öngyilkosságok esetében ban a legalacsonyabb standardizált halálozási arányról Ciprus és Görögország mindkettőben lakosra 4 halálozás számolt be, de viszonylag alacsony — lakosra kevesebb mint 8 haláleset — volt ez az arány Máltán, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Szlovákiában; az EFTA -országok és a tagjelölt országok körében Törökországban volt különösen alacsony ez az arány lakosra 3 halálozás.

Az öngyilkosság tekintetében a halálozási arány Litvániában közel háromszorosa lakosra 28 halálozás volt az EU átlagának. A közlekedési balesetek miatti halálozások standardizált aránya az Egyesült Királyságban, Svédországban, Írországban és Dániában volt a legalacsonyabb Bár a közlekedési balesetek mindennaposak, az EU területén ban alacsonyabb volt a közlekedési balesetek miatti halálozások gyakorisága standardizált halálozási arány: lakosra 5,6 halálozásmint az öngyilkosságoké.

Az emberi test szinte minden szervét károsítja a dohányzás | Magyar Nemzet

A közlekedési balesetek tekintetében a standard halálozási arány Romániában, Lettországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Horvátországban és Görögországban volt a legmagasabb ban lakosra legalább 9,0 halálozásmíg az Egyesült Királyságban, Svédországban, Írországban és Dániában egyaránt 2,7—3,7 közlekedési baleset miatti haláleset jutott lakosra.

Halálokok ban nemek szerint A standardizált halálozási arány szinte valamennyi fő halálok tekintetében magasabb volt a férfiak, mint a nők esetében ban az EU standard halálozási arányszámai a mellrák kivételével valamennyi fő halálok tekintetében magasabbak voltak a férfiak, mint a nők esetében lásd a 3. A túlzott alkoholfogyasztás és a kábítószer-függőség tekintetében a standard halálozási arány a férfiak esetében több mint négyszerese, az öngyilkosság és a HIV tekintetében pedig három-négyszerese volt a nők esetében feljegyzett értéknek.

A dohányzás pszichológiája

A mellrák nőre 32,9 halálozásért felelt ban az EU területén. A legmagasabb arányról e tekintetben Horvátország nőre 40,4 halálozásÍrország nőre 40,3 halálozásMagyarország nőre 39,4 halálozás és Szlovákia nőre 38,9 halálozás számolt be. Ezzel szemben ban nőre kevesebb mint 30,0 mellrákeredetű haláleset jutott Spanyolországban, Svédországban, Finnországban, Portugáliában, Litvániában, Cipruson és Észtországban, továbbá az EFTA-országok közül Liechtensteinben és Norvégiában, a tagjelölt országok közül pedig Törökországban.

Az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozási esetek száma Litvánia, Lettország, Magyarország és Szlovákia esetében volt a legmagasabb a férfiak és a nők körében Az ischaemiás szívbetegségek miatti standardizált halálozási arányszám a férfiak és a nők körében egyformán Litvániában, Lettországban, Magyarországon és Szlovákiában volt a legmagasabb, míg Franciaországban és Hollandiában a legalacsonyabb.

Az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozási arány minden uniós tagállamban egyöntetűen milyen betegségek szerepelnek a dohányzási listán volt a férfiak körében lásd a 4. A nemek közötti abszolút eltérés ban Litvániában volt a legnagyobb: itt a lakosra vetített arány a férfiak esetében 54,5, a nők esetében pedig 7,8 volt. Ugyanakkor a férfiak és a nők arányszámából képzett egyszerű hányados alapján Lengyelországban és Romániában az érintett férfiak milyen betegségek szerepelnek a dohányzási listán 7,6-szerese volt a nőkének.

A két nembeli érintettek arányszámának hányadosa Luxemburgban, Belgiumban, Svédországban és Hollandiában volt a legkisebb, a férfiak esetében legfeljebb 3,0-szerese a nőkének.

Az emberi test szinte minden szervét károsítja a dohányzás

Ebben a korcsoportban a rák volt a leggyakoribb halálok — a standardizált halálozási arány tanúsága szerint ban az EUban lakosra átlag 76 ezzel összefüggő halálozás jutott —, a második helyen pedig a keringési rendszer betegségei álltak lakosra 44 haláleset.

A teljes lakosságra vonatkozó adatoktól eltérően a 65 évnél fiatalabbak esetében a légzőszervi betegségek nem szerepelnek a három leggyakoribb halálok között: az e betegségekkel milyen betegségek szerepelnek a dohányzási listán standardizált halálozási arány nemcsak a rák vagy a keringési betegségek halálozási arányainál, hanem az emésztőrendszeri megbetegedésekből származó halálesetek arányánál is alacsonyabb volt ez utóbbit a 2.

A halálokokra vonatkozó statisztika érvényességét és megbízhatóságát bizonyos mértékig a bizonyítványt kiállító orvos által szolgáltatott adatok minősége is befolyásolja. A pontatlanságnak számos oka lehet, ideértve a következőket: a halottvizsgálati bizonyítvány kibocsátásakor előforduló hiba; az orvosi diagnózissal kapcsolatos problémák; a halál fő okának kiválasztása; a halál okának kódolása.

Előfordulhat, hogy a halál oka nem egyértelmű.

A májátültetésről

A halottvizsgálati bizonyítványon szereplő egészségügyi adatoknak a közvetlenül a halált okozó betegség mellett tartalmazniuk kell az elhunyt kórtörténetéhez kapcsolódó okozati láncolatot is. Olyan egyéb lényeges egészségügyi problémák is feltüntethetők, amelyek ugyan nem kapcsolódnak a közvetlenül a halált okozó betegséghez, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatták a betegség lefolyását, és így hozzájárulhattak a halálozáshoz.

Esetenként valóban megfogalmazódik a kritika, miszerint a várható élettartam növekedése és a megbetegedések ezzel összefüggő változásai miatt egyre valószerűtlenebb a halál okaként egyetlen betegséget feltüntetni. A 65 éves és annál idősebb elhunytak többsége esetében a számos lehetséges halálok közül egyetlen kiválasztása némileg félrevezető lehet. Emiatt egyes uniós tagállamok milyen betegségek szerepelnek a dohányzási listán kezdték több ok kódolásának lehetőségét.

Az Eurostat a halálokokra vonatkozó európai adatok minőségének javítása és összehasonlíthatóságának fokozása érdekében támogatta a tagállamokat az IRIS nevű közös automatizált kódolási rendszer kifejlesztésében.

Az európai standard népesség felülvizsgálata Az egyes halálokok miatt bekövetkező halálesetek számát a lakosság létszámának viszonylatában is ki lehet fejezni. Erre a célra a nyers halálozási arány helyett érdemes a standardizált halálozási arányt használni, mivel az független a lakosság életkor és nem szerinti összetételétől: minthogy a halálokok többsége esetében jelentős eltérések figyelhetők meg az életkor és a nem milyen betegségek szerepelnek a dohányzási listán, a standardizált halálozási arány használata megkönnyíti az időbeli és az országok közötti összehasonlítást.

A nyers arányszámok standardizálásához használt európai standard népesség ból származott, ezért itt volt az ideje, hogy a hetvenes évek közepe óta az Unió népességének életkori szerkezetében bekövetkezett változásoknak megfelelően kiigazítsák azt.

A tagállamokkal megállapodás született a felülvizsgált európai standard népességről ESP. A számítások a ben a — közötti időszakra készült népességi előrejelzéseken alapulnak. A felülvizsgált ESP nyara óta van használatban.

Háttér A halálokokra vonatkozó statisztika az egyik legrégebb óta készülő egészségügyi statisztika, amely tájékoztatást nyújt az időbeli alakulásról, valamint a halálokok terén az uniós tagállamok között megfigyelhető különbségekről. E statisztika kulcsszerepet játszik az európai uniós polgárok egészségi állapotával kapcsolatos általános információs rendszerben, ugyanis az adatokból következtetni lehet arra, hogy mely megelőző és orvosi-gyógyászati intézkedésekkel vagy kutatási beruházásokkal növelhető a népesség várható élettartama.

Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus A májátültetést az as években kezdték kifejleszteni. Manapság a világ számos klinikai centrumában végzik, szigorúan meghatározott indikáció és felkészülés alapján. Májátültetés során a recipiens vagyis a szervet kapó beteg szervezetéből eltávolítják a beteg szervet, és beültetik helyére az agyhalált szenvedett donor máját.

Átfogó európai megbetegedési statisztikák hiányában gyakran a halálokokra vonatkozó adatokat használják az Európai Unió egészségügyi rendszereinek értékelésére, sőt azok emellett a tényalapú egészségügyi politikában is felhasználhatóak.

Az Unió átfogó megközelítést ösztönöz a súlyos és krónikus betegségek visszaszorítása érdekében. Ehhez több ágazaton átívelő, integrált fellépésre lenne szükség a kockázati tényezők tekintetében, és ezzel egyidejűleg az alábbiak révén erőfeszítéseket kellene tenni az egészségügyi rendszerek megelőzési és ellenőrzési intézkedéseinek megerősítésére: fokozni kell a nemzeti statisztikák megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát, hogy azok megfelelő útmutatást nyújthassanak az eredményes szakpolitikák kidolgozásához; támogatni kell azokat a figyelemfelhívó és betegségmegelőző kampányokat, amelyek kifejezetten a nagy kockázatot képviselő csoportokat és egyéneket célozzák meg; az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében módszeresen integrálni kell a szakpolitikákat és a fellépéseket; valamint partnerségeket kell létrehozni egyes betegségek, például a rák tekintetében.

Hasznos linkek.